Növekvő kockázatok a FGD-gipsz tárolásával: Megtartja-e dominanciáját a kalciumalapú kéntelenítés?

Nemrégiben a Sanghaji Környezetvédelmi Minisztérium különleges szabályozást hozott ki az ipari szilárd hulladékok, köztük a füstgázkéntelenítés (FGD) gipsz visszanyomásáról és újrahasznosításáról. Az új szabályok szerint csak az I. kategóriás általános ipari szilárd hulladék – vagy a II. kategóriás hulladék, amely előkezelés után megfelel az I. kategóriás szabványoknak – nyújtható be visszanyomás céljából, szigorú eljárási előírások betartása után.

Ezek a szabályozások egy általánosabb országos tendenciát tükröznek: 2028-ig az ipari szilárd hulladékok visszatöltésére vonatkozó határértékek további szigorítását várják, ami korlátozhatja a megengedett visszatöltés mértékét. Ennek következtében az vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy előre tervezzék és magasabb hozzáadott értékű felhasználási technológiákat alkalmazzanak, például a salakgipsz gipszkarton náv alakítását vagy a foszforgipszből történő cement együttes előállítását. 2025. augusztusáig legalább hét tartomány különleges szabályozásokat vagy próbaüzemi rendszereket vezetett be az ipari szilárd hulladékok visszatöltésére, amelyek lefedik a szenet, a foszfátvegyipart és a fémipart érintő kulcsfontosságú ágazatokat.

A füstgáz-szennyvíztisztítási gyakorlatokra gyakorolt hatás

Hosszú távon ezek a szabályozások valószínűleg elősegítik a kalciumalapú szennyvíztisztítás minőségi fejlődését, és ösztönzik melléktermékeinek magasabb értékű felhasználását. Ugyanakkor magasabb műszaki követelményeket támasztanak a vállalkozásokkal szemben, előmozdítva az eljárások fejlesztését és szigorúbb termékminőségi előírásokat. Például fontos, hogy a salakgipszet egységes összetételben, alacsony szennyezőanyag-tartalommal és a szabályozási előírásoknak megfelelően állítsák elő. Ha a gipsz nem felel meg az utántöltési követelményeknek, a vállalatoknak előkezelési folyamatokba, például tisztításba és stabilizálásba kell befektetniük, vagy más erőforrás-helyreállítási lehetőségeket kell vizsgálniuk.

Az ammóniaalapú szennyvíztisztítás stratégiai előnyhöz jut

Míg a kalciumalapú desztabilizáció egyre nagyobb technikai nyomás alá kerül, az ammóniaalapú desztabilizációs technológiák hasznot húznak a szabályozási változásból. Az ammóniaalapú FGD fő előnye abban rejlik, hogy értékes melléktermékeket állít elő tömeges hulladék helyett. Az ammóniaalapú FGD ammónium-szulfátot termel, amely piacképes termék, közvetlenül értékesíthető, így gazdasági hasznot teremt a vállalkozások számára, és teljes mértékben megfelel a körkörös gazdaság elveinek. A kalciumalapú FGD-hez képest az ammóniaalapú rendszerek elkerülik a gipszlerakóhelyekkel járó környezeti és tárolási kockázatokat, hatékonyan csökkentve a hulladék keletkezését az eredetnél.

„Zéró hulladék” és az erőforrás-felhasználás előnyei

Ezen új politikák átfogó célja a szilárd hulladék képződésének minimalizálása és az erőforrás-visszanyerés előmozdítása. Az ammóniaalapú desztillálás jól példázza ezt a megközelítést, bemutatva, hogy a hulladék értékké alakítható. Az ammónia alapú FGD technológia nem csupán csökkenti a környezeti kockázatot, hanem támogatja is a fenntartható ipari működést, mivel eladható mellékterméket állít elő hulladék helyett. Ez hangsúlyozza a technológia környezeti és gazdasági célokhoz való igazodását, és egyre vonzóbb megoldásként tünteti fel az ammóniaalapú desztillálást azok számára az iparágak számára, amelyek szigorúbb szabályozási keretek hatálya alá esnek.

Összegzés

Az ipari szilárd hulladékok kezelésére és visszatöltésére vonatkozó szabályozás szigorítása új formát ad Kína füstgáz-szulfurizálási tájának. A kalciumalapú szulfurizálás minőségi és folyamati követelményei növekednek, míg az ammóniaalapú szulfurizálás versenyelőnyhöz jut a „zéró hulladék” tervezés és a melléktermék értéke miatt. Azok számára az iparágakban, akik fenntartható, előírásoknak megfelelő és gazdaságilag hatékony megoldásokat keresnek, az ammóniaalapú FGD technológiák stratégiai választást jelentenek a változó szabályozási és környezeti környezetben.