VOC füstgázkezelés

A volátílis szerves vegyületek (VOC-k) olyan szerves anyagokat határoznak meg, amelyeknek a telejtett párfolyamnyomása 25 °C-nél 133,32 Pa-nál nagyobb, és forráspontjuk 50–260 °C között van normál atmoszfériai nyomásnál, valamint bármilyen volátílis szerves fesiszegő vagy folyadék standard hőmérséklet- és nyomásfeltételek mellett.

1. A volátílis szerves vegyületek (VOC) kibocsátott gázainak osztályozása
A volátílis szerves vegyületek (VOC-k) olyan szerves anyagokat határoznak meg, amelyeknek a telejtett párfolyamnyomása 25 °C-nél 133,32 Pa-nál nagyobb, és forráspontjuk 50–260 °C között van normál atmoszfériai nyomásnál, valamint bármilyen volátílis szerves fesiszegő vagy folyadék normál hőmérséklet- és nyomáskörülmények között.
A kémiai szerkezetük alapján a VOC-k nyolc kategóriára oszthatók: alkánok, aromatikus hidrogén-szennyezétek, alkenek, halogéntartalmú hidrogén-szennyezétek, esterek, aldehidak, ketonok és mások. Fő összetevőik között szerepelnek a hidrogén-szennyezétek, a halogéntartalmú hidrogén-szennyezétek, az oxigéntartalmú hidrogén-szennyezétek és a nitrogéntartalmú hidrogén-szennyezétek, például az aromatikus sorozatú vegyületek, a clorid-organikumok, a freonok, a ketonok, az amínezek, az alkoholok, a egyszerű és összetett esterek, az acidumok és a naphtha hidrogén-szennyezékek.

Konkrétan ez azt jelenti:
• Aromatikus hidrogén-szennyezétek (benzén, toluén, xylén, stilén stb.)
• Alifatikus hidrogén-szennyezétek (bután, n-bután, benzin stb.)
• Halogéntartalmú hidrogén-szennyezétek (négyszórészt tartalmazó szén-dioxid, klórfórm, vinilklórid stb.)
• Freonok
• Alkoholok, aldehidak, ketonok, poliolok (metanol, propanol, izobutanol, formáldehid, acetaldehid, acetona, ciklohexanon stb.)
• Egyszerű éterek, fenolok, epoxiderek (éter, metilfenol, fenol, etilén-oxid, propilén-oxid stb.)
• Szénsavak és szervezett savak (etil-acesztát, butil-acesztát, stb.)
• Aminok, nitríl vegyületek (dimetilformamid, acrilonnitril, stb.)
• Egyéb (brommetán, klórfúrorétegek, stb.)
Ezek a nyolc kategória széles körű VOC-kat fednek le, amelyek gyakran találhatóak az ipari kibocsátásokban.

2. Volátil szerves összetevő (VOC) kibocsátás forrásai

1. VOC gázforrások a szén kémiai vállalatoknál
A szén-kémiai ipar által termelt kibocsátások főként két folyamatból erednek: a szén-bográny konverzióból és a szén-gáz konverzióból.

1.1 Szén és bográny kibocsátás

Ezek főként a kömlektörzés, a koksigátlás és az alábbi kémiai feldolgozás során jönnek létre. A kömlektörzés közben a nyers kömle közvetlen kapcsolatba kerül a magas hőmérsékletű légkörrel, ami nagy mennyiségű dumanit, porost és különféle szennyező poli-aromatikus hidrogénoket termel. A VOC-k a koksigátlás szakaszában elsősorban a kémiai termelési területekről és a hullámvíz-feldolgozási régiókból erednek. A kémiai termelési terület részletesen felosztva: hideg leforgató szakasz, deszulfuráló szakasz, amóniászirop szakasz és nyers benzinszakasz, mindegyik más-más szennyezőkkel és kibocsátási jellemzőkkel.
1. Hideg leforgató szakasz:
A volátil gázösszetevők főként amóniát, szélénymagyarot, nafthalénét és kis mennyiségű VOC-t tartalmaznak. A kibocsátások a baktőrőrlapozó tárolókból, az amóniás víztartályból, a köztes baktőrőrlapozó tárolóból, a baktőrőrlapozó csövekből és az aluljáró záró tárolókból erednek, folyamatos kibocsátással, magas koncentrációval és mind alacsony, mind magas hőmérsékletű feltételekkel.
2. Deszulfurizáció / Ammoniumsulfát szakasz:
A főbölcsős tárolók, regenerációs tárolók és a gyomirtó tárolók a legfontosabb források, amelyekben az égetett gáz főként ammóniát és szénhidrogén-összetevőket tartalmaz, valamint kisebb mértékben volátil organikus összetevőket (VOC). A kibocsátás folyamatos és ammónia-tartalékos.
3. Fokhagyma-szakasz:
A szervezet nélküli kibocsátások fokhagyma-szerű vegyületeken gazdagok, amelyek a fokhagyma tárolókból, a benzolmentes olajból, a mosóolajból, az alatti tárolókból és a dosztási tárolókból erednek. Ezek a kibocsátások kis mennyiségben fordulnak elő, de nagyon koncentráltak.
4. Vízkibocsátás kezelési terület:
A kibocsátások volátil gázokat és vízitorzsolást tartalmaznak. A főbb szennyező anyagok a fokhagyma-szerű vegyületek, a széntartalmú gáz és a nitrogén. Források: az eseti égési tárolók, a szabályozó tárolók, az anaerób tárolók, a szűrőnyomás-területek stb., amelyek jellemzően nagy térfogattal, alacsony koncentrációval és magas páratartalommal rendelkeznek.

3.A csomagolási és nyomdai vállalatok VOC-kibocsátási forrásai
A csomagolás és nyomtatás kétféleképpen osztható be:
1. Anyag típusa szerint: nyomtatás papír alapú csomagzatokra, szennyes csomagzatokra, fémes csomagzatokra és más anyagból készült csomagzatokra.
2. Nyomdai technika szerint: litográfia (offset nyomtatás), burkoló nyomtatás, fleksográfiai nyomtatás, kiemeléses nyomtatás, képernyőnyomtatás és mások.

A statisztikai adatok szerint a csomagolási és nyomdai iparból származó összes VOC-kibocsátás meghaladja a 2 millió tonnát. Ezek a kibocsátások főként a nyomtatás, szárítás, laminálás (összetétel) és tisztítás folyamataiban koncentrálnak. A fő források közé tartoznak az íróanyagok, illesztőszerek, fedőoldatok, nyaláb-keverékek, tisztítószerek és különféle szerves oldatók használata, amelyek mind természetes füstölés által, mind pedig a szárítással kapcsolatos volatilitás által VOC-kat bocsátanak ki.

A színes nyomtatás szakasz a fagylalt és rugalmas csomagzatokon a legnagyobb hozzájáruló a VOC-kibocsátáshoz ebben a szektorban. A kívánt marketing- és vizuális hatás eléréséhez a gyártási folyamatnak szerveszeti oldotankénti alkoholt, például etilacetonát, toluénét, butanon (MEK) és izopropilalkoholt kell használnia.
Ennek eredményeképpen az ipari levegőbefejtetés-rendszerek a leggyakrabban szükségesek és alkalmazottak a rugalmas csomagzati iparágban, amelyben színes nyomtatást végeznek fagylalt anyagokra.

4. A védőréteg termelésében és alkalmazásában részt vevő vállalatok VOC-kibocsátási forrásai

A védőréteg termelése és alkalmazása általában ipari folyamatokat tartalmaz, mint például a festék keverése, a védőréteg alkalmazása (beleértve az alap-, köztes- és fedőrétegeket valamint a lackot), a szintezési rétegek, a szárítás és más kapcsolódó lépések.

A Nemzeti Gazdasági Iparosítási Osztályozási Szabvány (GB/T 4754-2017) szerint a védőrétegekkel és az összekapcsolódó VOC-kibocsátással rendelkező iparágak általában azt tartalmazzák:
• Bútorgyártás (C21)
• Vásárműipari ipar (C33)
• Általános célú berendezések gyártása (C34)
• Szakízéki ipari berendezések (C35)
• Autóipar (C36)
• Vasúti, hajógyárátós, repülőgépészeti és más szállítási berendezések (C37)
• Fémtermékek, gép- és berendezés-javítás és karbantartás (C43)

Ezen iparágakban a VOC-kibocsátás főként a festék összeállítása, pórozása, megfékédlése és szárítása során jön létre. Ezek a kibocsátások festékek és fedőanyagokban található oldószerekből, vékonyítókból és additívumból erednek. Ezért az environmental protection politikák, a terhelés-elleni stratégiai intézkedések és a VOC kezelési gyakorlatok alapvetőek a fedőanyag-gyártó vállalatok számára.